A mezőváros kereskedőivel és iparosaival híd, ha úgy tetszik kapocs a falu és a város között. A faluban megtermelt élelmiszerek és alapanyagok a mezővárosi iparosok és kereskedők közreműködésével eljutnak a városi ember asztalára, háztartásába. Az alanti képek, a Skanzen által megvalósított mezővárosi környezet Észak-Magyarország neves mezővárosait idézik.
Balról jobbra haladva a Tállya, Tokaj, Hejce és Erdőbénye települést jelképző házak láthatók.
Tállya, a kiállított tárgyak, a szobabelsők és a csizmadia műhely az 1926-os évet és a szecessziót idézik. A települést már a XII. században francia telepesek lakták. (a neve a tailles = metszet, vágás, irtvány francia szóból ered.) Később az itt található szőlőbirtokokat II. Rákóczi Ferenc adományozta híveinek.
a csizmadia mester cégére a műhely felett
A nagy házat két család lakta, a gazdag özvegy szobái korabeli, míves bútorokkal voltak berendezve
különösen szeretem a tükröket, így kettőt is fényképeztem, ez egy női "fésülködő tükör"
ez a tükör pedig a hálószoba tartozéka márványlapos konzolasztallal, rajta mosdótállal
egy gyönyörű és jó nagy cserépkályha
a csizmadia család szerényebb, de takaros bútorai, ők bérelték a műhelyt és a lakrészüket
a csizmadia szerszámai
a ház konyhája
Tokaj, a ház 1849-ben épült, a berendezés 1885-ből való, lakója a kádár vagy ahogy helyben mondták a bognár mesterséget űzte, hordókészítő volt. (a településen már a 18. század végétől alakultak a bognárcéhek) Itt készültek a híres gönci hordók, annyiban különböztek a többitől, hogy méretre kisebbek voltak és jobban elfértek a szekéren.
egy szép kovácsolt vas lábas tűzhely
tokaji szobabelső, a praktikus, a XIX. sz. végén használatos, jellegzetes fiókos szekrénnyel
Hejce, a legkisebb mezőváros, lakói többnyire borszállítással foglalkoztak, a képen gönci hordók láthatók a szállító szekéren
az eredeti hejcei ház 1780-ban épült, a bemutatott berendezési tárgyak 1880-ból származnak. Az utazgató borkereskedő fontos kelléke volt az asztalon látható "pincetok ládika", benne kis üvegekben a különböző borok mintái voltak, kóstolásra
konyhai tálaló szekrény
ismét egy szép cserépkályha
a konyha, a bal oldalán látható ajtón át lépcsősor vezet a ház alatti nagy dongaboltozatos borospincébe
Az erdőbényei ház eredetileg 1876-ban épült, a berendezés így a XIX. sz. végét mutatja
szobabelső
a tehetős kőfaragó és szőlőbirtokos megtehette, hogy papnak taníttatta a fiát, éppen haza látogatott ezt jelzi a papi ruha a szekrényre akasztva
az ünnepi étkészlettel terített asztal a fiú hazajövetelére
kissé homályos ez a kép de mégis ide tettem a szép porcelán és üvegholmik miatt, a zempléni üveghutában készült az ún. habos üveg kancsó
a színben az apa kőfaragói munkái láthatók
szőlőprés
A mádi dézsmaház, az eredeti 1720-ban épült, terméskőből. Az épület arra szolgált, hogy az adószedők itt szedték be a parasztoktól a tizedet.
Az első résznek ezzel vége, de van még mit mutatnom a mezővárosokból, majd egy következő bejegyzésben.