Séta a Felföldi Mezőváros Tájegységben...

A mezőváros kereskedőivel és iparosaival híd, ha úgy tetszik kapocs a falu és a város között. A faluban megtermelt élelmiszerek és alapanyagok a mezővárosi iparosok és kereskedők közreműködésével eljutnak a városi ember asztalára, háztartásába. Az alanti képek, a Skanzen által megvalósított mezővárosi környezet Észak-Magyarország neves mezővárosait idézik.


Balról jobbra haladva a Tállya, Tokaj, Hejce és Erdőbénye települést jelképző házak láthatók.

Tállya, a kiállított tárgyak, a szobabelsők és a csizmadia műhely az 1926-os évet és a szecessziót idézik. A települést már a XII. században francia telepesek lakták. (a neve a tailles = metszet, vágás, irtvány francia szóból ered.) Később az itt található szőlőbirtokokat II. Rákóczi Ferenc adományozta híveinek.

a csizmadia mester cégére a műhely felett

A nagy házat két család lakta, a gazdag özvegy szobái korabeli, míves  bútorokkal voltak berendezve

különösen szeretem a tükröket, így kettőt is fényképeztem, ez egy női "fésülködő tükör"

ez a tükör pedig  a hálószoba tartozéka márványlapos konzolasztallal, rajta mosdótállal

egy gyönyörű és jó nagy cserépkályha

a csizmadia család szerényebb, de takaros bútorai, ők bérelték a műhelyt és a lakrészüket

a csizmadia szerszámai 

a ház konyhája

Tokaj, a ház 1849-ben épült, a berendezés 1885-ből való, lakója a kádár vagy ahogy helyben mondták a bognár mesterséget űzte, hordókészítő volt. (a településen már a 18. század végétől alakultak a bognárcéhek) Itt készültek a híres gönci hordók, annyiban különböztek a többitől, hogy méretre kisebbek voltak és jobban elfértek a szekéren.

egy szép kovácsolt vas lábas tűzhely

tokaji szobabelső, a praktikus, a XIX. sz. végén használatos, jellegzetes fiókos szekrénnyel

Hejce, a legkisebb mezőváros, lakói többnyire borszállítással foglalkoztak, a képen gönci hordók láthatók a szállító szekéren

az eredeti hejcei ház 1780-ban épült, a bemutatott berendezési tárgyak 1880-ból származnak. Az utazgató borkereskedő fontos kelléke volt az asztalon látható "pincetok ládika",  benne kis üvegekben a különböző borok mintái voltak, kóstolásra

konyhai tálaló szekrény

ismét egy szép cserépkályha

a konyha, a bal oldalán látható ajtón át lépcsősor vezet a ház alatti nagy dongaboltozatos borospincébe

Az erdőbényei ház eredetileg 1876-ban épült, a berendezés így a XIX. sz. végét mutatja

szobabelső

a tehetős kőfaragó és szőlőbirtokos megtehette, hogy papnak taníttatta a fiát, éppen haza látogatott ezt jelzi a papi ruha a szekrényre akasztva

az ünnepi étkészlettel terített asztal a fiú hazajövetelére

kissé homályos ez a kép de mégis ide tettem a szép porcelán és üvegholmik miatt, a zempléni üveghutában készült az ún. habos üveg kancsó

a színben az apa kőfaragói munkái láthatók

szőlőprés 

A mádi dézsmaház, az eredeti 1720-ban épült, terméskőből. Az épület arra szolgált, hogy az adószedők itt szedték be a parasztoktól a tizedet.

Az első résznek ezzel vége, de van még mit mutatnom a mezővárosokból, majd egy következő bejegyzésben.