2014. július 7., hétfő

Ismét a Bakony és a Balaton-felvidék...

A korábbi barangolásokat feltétlenül ki kell még egészítenem egy két szép házzal, helyszínnel.

Az első képen látható ház a Káli - medence egyik gyöngyszemét Mindszentkálla települést jelképezi. A Káli - medencében már több évtizedes hagyomány, hogy nagyon őrzik a régi értékeket, ennek jegyében sok szép régi házat felújítanak és korszerűsítenek meghagyva a patinás külsőt.
Ez a ház a környékre jellemző építészeti jegyeket viseli, pl. nagyon szép az oszlopos, boltozatos tornáca. Az 1920-as évek végén 3 generációs család lakta, kőfaragó volt a családfő, az akkori berendezési tárgyaik láthatók.






a füstös konyha kemencéje

a konyhasarkot kamraként használták


Ezt a füstös konyhából is fűthető "fürjmonyos szemeskályhát" egy kapolcsi kályhásmester készítette. (Utána néztem a különös megnevezésnek, mert nem hagyott nyugodni. Kiderült, hogy a kályha mintázatára és a csempék formájára vonatkozik. A stilizált szemet formázó csempék a nagyobb meleget adó felületet szolgálták. A kályha színe, mintázata pedig a fürjtojáshoz hasonlít, a sárga alapszínre barna festékkel fröcskölték a fürjtojás héjához hasonlító pöttyöket, innen a fürjmonyos szemeskályha elnevezés.) Sajnos a szoba többi berendezését nem tudtam fényképezni.




az udvaron áll a méhes




a családfő kőfaragó "műhelye" a színben


A következő hosszú porta egy a XIX. században épült zsellérház. A családfő a különböző módosabb házaknál vállalt munkákon kívül méhészkedéssel, kosárfonással, fúrás, faragással is foglalkozott és disznót is tartottak. (többnyire makkoltatták a közeli erdőben) Felesége a saját maga által főzött lekvárokat, a mézet és az erdőben szedett gombát árulta a piacon.





ezen a vidéken jellemző volt a már hízott disznók számára épített speciális ól, a "hidas", talpakon állt így könnyű volt tisztítani




szabad kéményes kemence


kézi malom



lisztes láda és tárolószekrény a kamrából



 a füstös konyhából is fűthető cserépkályhából kialakított takaréktűzhelyen csak télen főztek és a tágas helyiséget fűtötte, ahol aludtak is



szobabelső, 
az ágy és az alant látható menyasszonyi láda 1820-ból maradt a családra






A Tájegység egyik érdekessége az eredetileg  1888-ban épült köveskáli tűzoltószertár. A benne található lajtos kocsik az 1920-as éveket idézik, akkor használtak ilyeneket.







Szintén Köveskálon állt már a XVIII. századtól a közkút, melyet egy karsztforrás táplált, a kútházat és a mosót 1823-ban építették.


a kút maga a kútház belsejében



a kútház a mosó felől



a mosó, itt az asszonyok a pallókon állva  szapulták, sulykolták a ruhát



Ezzel a bejegyzéssel a Bakony és Balaton felvidék tájegység bemutatását befejeztem. Várom, hogy mikor jutok el látogatóba vagy helyettesítésre valamelyik további tájegységbe, hogy új képeket készíthessek.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése